Tudástár

Mi válthat ki ártalmatlanabb palpitációt?

Koffein, energiaital, alkohol, nikotin, stressz, láz, kiszáradás és alváshiány mind fokozhatja a szívverés érzékelését vagy extraszisztolék előfordulását. Pajzsmirigy-túlműködés, vérszegénység és egyes gyógyszerek szintén okozhatnak szapora pulzust. Ezért a kardiológiai kivizsgálás mellett laborvizsgálat is felmerülhet.

Mikor gyanúsabb ritmuszavarra?

Hirtelen induló és hirtelen megszűnő nagyon gyors szívverés, szabálytalan pulzus, több percen vagy órán át tartó roham, illetve nyugalomban ismétlődő epizód ritmuszavarra utalhat. Az okosóra hasznos lehet a pulzus rögzítésében, de nem minden mérés diagnosztikus, és egy eszköz által jelzett „AF” vagy „szabálytalan ritmus” orvosi megerősítést igényel.

Miért lehet normális az EKG a rendelőben?

A nyugalmi EKG néhány másodpercnyi szívműködést rögzít. Ha a panasz csak hetente vagy néhány óránként jelentkezik, könnyen előfordulhat, hogy a vizsgálat pillanatában nincs eltérés. Ilyenkor 24–48 órás vagy hosszabb Holter-EKG segíthet rögzíteni a ritmust a tünetek idején.

Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?

A panasz jellegétől függően nyugalmi EKG, szívultrahang, Holter-monitorozás, laboratóriumi vizsgálatok és esetenként terheléses vizsgálat is indokolt lehet. A cél annak tisztázása, valódi ritmuszavar áll-e fenn, van-e strukturális szívbetegség, és a panasz igényel-e kezelést.

Mikor sürgős?

Ha a szívdobogás mellkasi fájdalommal, jelentős nehézlégzéssel, ájulással, tartós rosszulléttel vagy neurológiai tünettel társul, azonnali ellátás szükséges lehet. Hosszan fennálló, nagyon gyors pulzus esetén sem érdemes napokig várni. Rövid, panaszmentes extraszisztolék viszont rendszerint tervezetten is kivizsgálhatók.

Mit érdemes feljegyezni?

Mikor kezdődött, mennyi ideig tartott, hirtelen vagy fokozatosan indult-e, milyen volt a pulzus, mi előzte meg, és volt-e mellkasi fájdalom, szédülés vagy légszomj. Ha okosóra vagy vérnyomásmérő rögzített adatot, azt is érdemes megmutatni.

Mi legyen a következő lépés?

Visszatérő szívdobogásérzés esetén kardiológiai vizsgálat segíthet eldönteni, szükséges-e Holter-EKG vagy más célzott vizsgálat.

Gyakorlati szempontok a kivizsgálás vagy kezelés előtt

A roham alatt – ha az állapot engedi – hasznos lehet megmérni a pulzust, a vérnyomást, és megfigyelni, szabályos vagy szabálytalan-e a szívverés. Okosóra által készített egyelvezetéses EKG-felvételt érdemes elmenteni, de a tünetek hiányában rögzített, értelmezhetetlen görbéket nem szükséges tömegesen gyűjteni. A legértékesebb az a felvétel, amely a panasz idején készült. A koffein, alkohol, energiaital és gyógyszerek időzítését is fel lehet jegyezni.

A szívritmuszavarok egy része ritkán jelentkezik, ezért a monitorozás időtartamát a panaszok gyakoriságához kell igazítani. Napi tünetnél rövidebb Holter is elegendő lehet; ritkább rohamnál hosszabb eseményrögzítés adhat nagyobb esélyt. Ha a kardiológiai vizsgálat nem talál ritmuszavart, de a szívdobogás tartós, laboratóriumi és egyéb belgyógyászati okok keresése is indokolt lehet.

Gyakori kérdések röviden

A koffein tényleg okozhat szívdobogást?

Igen, a koffein és egyéb stimulánsok gyakori, ártalmatlan kiváltói az alkalmi palpitációnak.

Minden kihagyó szívverés ritmuszavart jelent?

Nem feltétlenül. Az alkalmi extraütés egészséges szívnél is előfordulhat, de gyakori vagy tartós esetben érdemes kivizsgáltatni.

Kell-e mindig Holter EKG?

Nem minden esetben, ez a panasz gyakoriságától és jellegétől függ — az orvos dönti el, szükséges-e.

Okozhat szívdobogást a pajzsmirigy?

Igen, a pajzsmirigy-túlműködés gyakori, gyógyítható oka lehet a felgyorsult vagy szabálytalan szívverés érzésének.

Hogyan döntsön a következő lépésről?

Ha a szívdobogás néhány másodperces, ritka, egyértelműen koffeinhez vagy stresszhez kapcsolódik és más tünet nincs, a rövid megfigyelés sokszor elegendő. Ha hetente többször visszatér, percekig vagy órákig tart, szabálytalan, terhelésre jelentkezik vagy ájulásérzéssel jár, a ritmus dokumentálása fontosabbá válik. Ilyenkor a megfelelő hosszúságú EKG-monitorozás adhat választ.

A páciens gyakran a pulzusszámtól ijed meg, de a ritmus jellege legalább ilyen fontos. A 120-as pulzus lehet normális reakció intenzív terhelésre, míg a nyugalomban jelentkező szabálytalan ritmus más megítélést igényel. A kivizsgálás ezért nem egyetlen határértékhez kötődik, hanem ahhoz, hogy mikor, milyen körülmények között és milyen kísérőtünetekkel jelentkezik a panasz.

Még egy fontos szempont

Ha a kivizsgálás során jóindulatú extraszisztolék igazolódnak és a szív szerkezetileg egészséges, sokszor már a kiváltó tényezők rendezése és a megnyugtató diagnózis is sokat javít a panasz megélésén. Ha viszont kezelendő ritmuszavar derül ki, a terápia a gyógyszertől a katéteres beavatkozásig többféle lehet. A kezelés mindig a pontos ritmusdiagnózis után választandó.

A pulzus szabályosságának megítélése néha egyszerűbb, mint a pontos számolás. Ha a szívverés hirtelen teljesen szabálytalanná válik vagy nyugalomban szokatlanul gyors marad, ezt érdemes dokumentálni. Ha a roham addigra megszűnt, a panasz időtartama és az esetleges óra- vagy mérőfelvétel segítheti a későbbi diagnózist.