Tudástár

Milyen a migrénes fejfájás?

A migrén gyakran féloldali, lüktető jellegű, közepes vagy erős intenzitású, és fizikai aktivitás fokozhatja. Hányinger, fény- vagy hangérzékenység társulhat hozzá. Egyeseknél aura előzi meg: átmeneti látászavar, villódzó fények, zsibbadás vagy ritkábban beszédzavar. A migrén diagnózisa elsősorban a tünetmintázaton alapul; nem minden migrénhez szükséges képalkotó vizsgálat.

Mikor gondoljunk tenziós fejfájásra?

A tenziós fejfájás inkább kétoldali, nyomó-szorító, „pántszerű” érzés lehet, és rendszerint nem erősödik jelentősen hétköznapi mozgásra. Stressz, alváshiány, tartós képernyőhasználat, nyak-váll izomfeszülés is társulhat hozzá. Ettől még a gyakori vagy egyre több fájdalomcsillapítót igénylő fejfájást érdemes átbeszélni orvossal, mert a túl gyakori gyógyszerszedés maga is fenntarthat fejfájást.

Mely tünetek igényelnek sürgős ellátást?

Azonnali kivizsgálás szükséges, ha a fejfájás hirtelen, másodpercek-percek alatt éri el a maximális erősséget, ha új bénulás, beszédzavar, zavartság, ájulás, görcsroham vagy tartós látászavar társul hozzá. Ugyancsak sürgős lehet magas láz és tarkómerevség, fejsérülést követő romló állapot, terhesség vagy gyermekágy idején jelentkező szokatlan erős fejfájás. Ilyen helyzetben nem tervezett neurológiai magánrendelésre kell várni.

Mikor indokolt tervezett neurológiai kivizsgálás?

Érdemes időpontot kérni, ha a fejfájás rendszeresen visszatér, gyakorisága vagy erőssége nő, megváltozik a korábban megszokott mintázata, vagy a munka, alvás, sport és családi élet jelentős részét befolyásolja. Új keletű fejfájás idősebb életkorban, daganatos vagy immunológiai betegség mellett szintén alacsonyabb küszöbbel igényel orvosi értékelést.

Kell-e CT vagy MR?

A képalkotó vizsgálat szükségességét a tünetek és a neurológiai státusz alapján lehet eldönteni. Tipikus migrénnél, normális neurológiai vizsgálat mellett sokszor nincs szükség azonnali MR-re. Atípusos tünetek, új neurológiai eltérés vagy figyelmeztető jel esetén viszont képalkotás indokolt lehet. A „biztonság kedvéért” készült vizsgálat nem mindig ad hasznos választ, és véletlen, jelentőség nélküli eltéréseket is találhat.

Mit figyeljen meg a vizsgálat előtt?

Fejfájásnapló sokat segíthet. Érdemes feljegyezni, mikor kezdődik a fájdalom, mennyi ideig tart, hol érezhető, milyen erős, van-e hányinger, fényérzékenység, látászavar vagy zsibbadás, milyen gyógyszer segít, valamint van-e kapcsolat alvással, menstruációval, stresszel, alkohollal vagy bizonyos ételekkel. A rendszeres fájdalomcsillapító-használat gyakoriságát is érdemes pontosan megadni.

Mi legyen a következő lépés?

Pécsen neurológiai vizsgálat lehet megfelelő következő lépés, ha a fejfájás visszatérő, megváltozott vagy neurológiai tünettel társul, de nincs sürgősségi figyelmeztető jel. A cél nem feltétlenül egy képalkotó vizsgálat „kérése”, hanem annak eldöntése, milyen típusú fejfájásról van szó és milyen kezelés vagy további vizsgálat indokolt.

Gyakorlati szempontok a kivizsgálás vagy kezelés előtt

A fejfájásnaplóban nemcsak a fájdalmas napok számát érdemes vezetni, hanem a gyógyszerszedést is. Ha valaki gyakran használ gyors hatású fájdalomcsillapítót vagy migrén elleni rohamgyógyszert, kialakulhat gyógyszer-túlhasználathoz társuló fejfájás. Ilyenkor a beteg gyakran azt érzi, hogy „egyre erősebb gyógyszer kell”, miközben maga a túl gyakori kezelés is része lehet a problémának. A pontos gyógyszerlista ezért kulcsfontosságú.

A fejfájást provokáló tényezők személyenként eltérnek. Rendszertelen alvás, kihagyott étkezés, folyadékhiány, stressz, alkohol vagy hormonális változás szerepet játszhat, de nem érdemes végtelen tiltólistát felállítani. A napló célja a saját mintázat felismerése. Ha a fejfájás gyakori, megelőző kezelés is szóba jöhet; ennek szükségességét a havi fejfájásnapok, rohamok súlyossága és életminőség-romlás alapján lehet megítélni.

Gyakori kérdések röviden

Mi a különbség a migrén és a feszüléses fejfájás között?

A migrén jellemzően féloldali, lüktető, hányingerrel és fény-/hangérzékenységgel jár, míg a feszüléses fejfájás inkább kétoldali, szorító jellegű, ezek nélküli tünet.

Veszélyes, ha gyakran szedek fájdalomcsillapítót fejfájásra?

A rendszeres, heti többszöri fájdalomcsillapító-használat önmagában is fejfájást tarthat fenn, ezt gyógyszer-túlhasználati fejfájásnak nevezik, és orvosi kontroll indokolt.

Mikor számít sürgősnek a fejfájás?

Ha hirtelen, eddig nem tapasztalt erősséggel jelentkezik, vagy látászavarral, gyengeséggel, lázzal társul.

Kell-e mindig MR-vizsgálat?

Nem, a legtöbb primer fejfájás-típus esetén nincs szükség képalkotóra, azt elsősorban a vészjel-tünetek indokolják.

Hogyan döntsön a következő lépésről?

Ha a fejfájás régi, évek óta hasonló módon jelentkezik, a neurológiai vizsgálat célja sokszor nem veszélyes ok keresése, hanem a fejfájástípus pontosítása és hatékonyabb kezelés kialakítása. Ez különösen fontos, ha a rohamok havonta több napot elvesznek, a páciens rendszeresen hiányzik munkából, vagy a fájdalomcsillapítók egyre kevésbé hatnak. Ilyenkor megelőző kezelés is sokat javíthat az életminőségen.

Új fejfájásnál más a megközelítés. Az életkor, daganatos előzmény, terhesség, immunhiány, láz, trauma és neurológiai tünet mind befolyásolja, milyen gyorsan kell tovább vizsgálni. A cél tehát nem az, hogy minden fejfájásra azonos protokollt alkalmazzunk, hanem hogy felismerjük a tipikus, jóindulatú mintázatot és elkülönítsük a figyelmeztető jelektől.