Tudástár

De honnan lehet tudni, hogy mikor nincs ok aggodalomra, és mikor indokolt mielőbbi kivizsgálás? Erről beszélgettünk Dr. Lenkey Zsófia kardiológussal, a Praxis Dr. Zénó Pécs szakorvosával, aki részletesen beszélt a ritmuszavarok típusairól, a kivizsgálás lépéseiről és arról, hogyan lehet biztonságosan diagnosztizálni és kezelni ezeket az állapotokat.

Miért jelentkezik ma egyre több páciens szívritmuszavar gyanúja miatt?

– Az életmód egyre nagyobb szerepet játszik a tünetek kialakulásában. A tartós stressz, a kevés alvás, a fokozott koffein- és energiaital-fogyasztás, a rohanó életmód jelentősen növeli a szapora vagy szabálytalan szívdobogás előfordulását. Sokan már jóval a diagnózis előtt is érzik ezeket a „furcsa dobbanásokat”, de nem tulajdonítanak nekik különösebb jelentőséget.

Az utóbbi években ugyanakkor egy új jelenség is megfigyelhető: az okosórák és más egészségügyi eszközök elterjedésével sokkal többen veszik észre, ha eltérést mutat a pulzusuk, ezért korábban fordulnak orvoshoz. Ez kifejezetten kedvező, hiszen a korai felismerés számos esetben megkönnyíti a diagnózist és a kezelést.

Hogyan lehet eldönteni, hogy egy-egy extra dobbanás ártalmatlan vagy veszélyt jelez?

– Panasz alapján sajnos nem mindig lehet megkülönböztetni őket. Egy extraszisztolé – vagyis egy kihagyásnak érzett dobbanás – lehet teljesen ártalmatlan, de lehet akár komolyabb ritmuszavar része is. Éppen ezért kulcsfontosságú a megfelelő kivizsgálás. A nyugalmi EKG az első lépés, de a ritmuszavar sokszor nem éppen a vizsgálat pillanatában jelentkezik. Ilyenkor jön szóba a 24–48 órás, esetenként akár 7 napos Holter-EKG, ami jóval nagyobb eséllyel rögzíti a rendellenességet, a panaszt okozó eltérést.

Mitől lesz valóban megbízható a ritmuszavar kivizsgálása?

– A legfontosabb a minél hosszabb és pontosabb monitorozás. A Holter-EKG a mindennapi, megszokott napi rutin tevékenység közben rögzíti a szív elektromos tevékenységét, így megtaláljuk azokat az epizódokat, amelyeket a páciens érzékel.

Emellett a szívultrahang is elengedhetetlen, mert megmutatja, van-e olyan szerkezeti eltérés (pl. szívbillentyűhiba, a szív pumpafunkciójának csökkenése), ami magyarázhatja a ritmuszavart.

A két vizsgálat együtt ad teljes képet arról, mi áll a tünetek hátterében és mi a további teendő.

Milyen tünetek esetén kell azonnal orvoshoz fordulni?

– Mindenképpen mielőbbi kivizsgálást igényel, ha a szívdobogásérzéshez erős szédülés vagy ájulásérzés társul, mellkasi fájdalom jelentkezik, hirtelen kialakuló légszomj lép fel, vagy a szapora szívverés hosszabb időn keresztül – akár órákon át – fennáll.

Ezek a tünetek ugyanis olyan szívritmuszavarra is utalhatnak, amely már nem rendeződik magától, és mielőbbi kezelést igényel.

Gyakran említik a pitvarfibrillációt mint súlyos állapotot. Miért ennyire veszélyes?

– A pitvarfibrilláció során a szív pitvarai nem összehangoltan húzódnak össze, ezért a vér nem áramlik megfelelően. A pitvarokban vérpangás alakulhat ki, ami vérrögképződéshez vezethet.

A legnagyobb veszély, hogy ezek a vérrögök a véráramba kerülve akár változatos következményekkel, tartós egészségromlással járó agyi infarktust, stroke-ot okozhatnak.

Ezért is fontos felismerni és kezelni, akkor is, ha a beteg csak kevés tünetet tapasztal vagy egyáltalán nincsenek panaszai.

Mit tanácsol azoknak, akik régóta éreznek szívdobogásérzést, mégis halogatják a kivizsgálást?

– A szívritmuszavarok jelentős része ártalmatlan, de ezt csak vizsgálattal lehet elkülöníteni a veszélyes formáktól.

A bizonytalanság sokszor nagyobb félelmet okoz, mint maga a vizsgálat, pedig a kardiológiai kivizsgálás teljesen fájdalommentes, gyors, és sok esetben megnyugtató eredményt ad. Ha pedig kezelésre van szükség, annál hatékonyabb, minél korábban kezdjük el.

Az üzenetem nagyon egyszerű: ha rendszeresen érzi, vizsgáltassa ki, ne várjon, amíg komoly baj lesz.