Tudástár

Szédülés és vertigo: milyen orvoshoz érdemes fordulni?

A „szédülés” többféle érzést jelenthet: forgó jellegű vertigót, bizonytalanságot, egyensúlyvesztést, ájulásközeli érzést vagy „mintha hajón lennék” panaszt. Ezért nincs egyetlen szakorvos, aki minden szédülést ugyanúgy vizsgál. A tünet jellege, időtartama, kiváltó helyzete és társuló panaszai segítenek eldönteni, hogy fül-orr-gégészeti, neurológiai, kardiológiai vagy más irány a legcélszerűbb.

Mikor valószínűbb belsőfül-eredet?

A forgó jellegű szédülés, amely fejmozdulatra vagy ágyban fordulásra jelentkezik, gyakran vestibularis, vagyis egyensúlyszervi eredetű. Fülzúgás, hallásromlás vagy fülteltség társulása szintén fül-orr-gégészeti okot valószínűsíthet. Egyes jóindulatú helyzeti szédülések rövid, másodperces rohamokat okoznak bizonyos fejhelyzetekben.

Mikor merül fel neurológiai ok?

Neurológiai irány különösen fontos, ha a szédüléshez kettőslátás, beszédzavar, féloldali zsibbadás vagy gyengeség, koordinációs zavar, új erős fejfájás vagy tartós járásbizonytalanság társul. Hirtelen kialakuló ilyen tünetek stroke jelei lehetnek, ezért sürgősségi ellátást igényelnek.

Lehet keringési vagy vérnyomásprobléma?

Ájulásközeli érzés, felálláskor jelentkező elsötétülés, szapora vagy szabálytalan szívdobogás, mellkasi panasz esetén kardiológiai vagy belgyógyászati ok is felmerülhet. Vérnyomásesés, ritmuszavar, kiszáradás, vérszegénység vagy gyógyszerhatás is okozhat „szédülésként” megélt rosszullétet.

Mit figyeljen meg?

Fontos, hogy forog-e a környezet, mennyi ideig tart egy epizód, mi váltja ki, van-e hallásváltozás, fejfájás, hányinger, szívdobogás vagy neurológiai tünet. Érdemes megfigyelni, kapcsolatban van-e felállással, fejfordítással, étkezéssel, sporttal vagy stresszel. Ezek az információk sokszor többet segítenek, mint maga a „szédülök” kifejezés.

Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?

A kivizsgálás a feltételezett iránytól függ. Fül-orr-gégészeti és hallásvizsgálat, neurológiai státusz, vérnyomásmérés, EKG, labor vagy célzott képalkotás is szükséges lehet. Nem minden szédüléshez kell MR, és nem minden vertigót magyaráz a vérnyomás. A vizsgálat célja a tünet típusának pontosítása.

Mikor sürgős?

Új, súlyos szédülés neurológiai kieséssel, járásképtelenséggel, mellkasi fájdalommal, ájulással, tartós hányással vagy hirtelen hallásvesztéssel gyors orvosi ellátást igényel. Enyhébb, visszatérő panasz tervezetten vizsgálható.

Mi legyen a következő lépés?

Pécsen a tünet alapján választható meg az első szakrendelés: forgó, fülpanasszal járó szédülésnél fül-orr-gégészeti, neurológiai tünetnél neurológiai, ájulásközeli vagy szívdobogással társuló panasz esetén kardiológiai irány lehet célszerű.

Gyakorlati szempontok a kivizsgálás vagy kezelés előtt

A szédüléses epizódokról vezetett rövid napló sokat segít. Fel kell jegyezni, mennyi ideig tartott a rosszullét: néhány másodpercig, percekig, órákig vagy folyamatosan? Fejfordítás, felkelés, nagyobb tömeg, képernyő vagy fizikai terhelés váltotta ki? Volt-e hányás, fülzúgás, hallásromlás, fejfájás, szívdobogás vagy zsibbadás? A vérnyomás és pulzus mérése is hasznos lehet, ha ájulásközeli érzés társul.

Ha helyzeti szédülés igazolódik, speciális manőverek gyakran gyors javulást hozhatnak, de ezeket nem célszerű minden vertigóra találomra alkalmazni. Nyaki gerincbetegség vagy bizonyos érrendszeri állapotok mellett különösen fontos a megfelelő vizsgálat. A kezelés mindig az okhoz igazodik: más teendő szükséges BPPV, migrénhez társuló szédülés, ritmuszavar vagy akut neurológiai betegség esetén.

Gyakori kérdések röviden
Minden szédülés belső fül eredetű?

Nem, a szédülésnek keringési és idegrendszeri okai is lehetnek, ezért fontos a pontos, célzott vizsgálat.

Mikor sürgős a szédülés kivizsgálása?

Ha beszédzavar, kettőslátás, végtaggyengeség vagy eszméletvesztés is társul hozzá, azonnali orvosi ellátás szükséges.

Okozhat szédülést a magas vagy alacsony vérnyomás?

Igen, mindkettő kiválthat szédülést, ezért a vérnyomás ellenőrzése is része a kivizsgálásnak.

Segítenek a helyzeti manőverek a belső fül eredetű szédülésnél?

Igen, sok esetben célzott fejmozgatásos technikákkal jelentősen enyhíthető a panasz.

Hogyan döntsön a következő lépésről?

A szakrendelés kiválasztásához a panasz megfogalmazása sokat segít. „Forgott a szoba húsz másodpercig, amikor az ágyban megfordultam” inkább egyensúlyszervi irányt jelez. „Felálláskor elsötétül minden és hevesen ver a szívem” inkább keringési problémát vet fel. „Hirtelen nem tudtam egyenesen járni és kettőt láttam” pedig sürgős neurológiai helyzet lehet. Ugyanaz a „szédülés” szó tehát egészen eltérő betegutakat takar.

Visszatérő panasz esetén nem érdemes egyszerre minden lehetséges szakrendelést felkeresni. Egy jól megválasztott első vizsgálat gyakran kijelöli a további irányt. A több szakterületet érintő tüneteknél különösen hasznos, ha a leletek egymással összevethetők, és a következő szakmai lépés nem a páciens találgatásán múlik.

Még egy fontos szempont

A szédülés kezelésénél a pontos diagnózis azért különösen fontos, mert egyes általános „szédülés elleni” gyógyszerek tartós szedése bizonyos vestibularis állapotokban akár lassíthatja az alkalmazkodást. A tünet átmeneti csillapítása és az ok kezelése nem ugyanaz. Ezért visszatérő panasz esetén nem célszerű csak alkalmi gyógyszerrel elnyomni a rosszulléteket.

Ha a rosszullét vezetés közben vagy magasban dolgozva jelentkezik, a biztonsági kockázat miatt a kivizsgálást nem érdemes halogatni akkor sem, ha a tünet egyébként enyhe. A szédülés gyakorisága mellett tehát az is számít, milyen tevékenység közben jelentkezik, és mekkora sérülésveszélyt okozhat.

Prof. Dr. Szapáry László

Prof. Dr. Szapáry László neurológus, stroke specialista, a Magyar Stroke Társaság elnöke és a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának vezető professzora, aki a fejfájás, a szédülés és más neurológiai panaszok kivizsgálásában is segít.